Tudomány

A magyarországi lakosság táplálkozásának jellemzõi:


Hazánk lakosságának egészségi állapota a legrosszabb Európában, az egészséges táplálkozás legtöbb alapanyaga pedig elég drágán szerezhető be. Zömmel rendszertelenül, egyoldalúan táplálkozunk, emellett sok alkoholt, gyógyszert, dohányt fogyasztunk, és kevés zöldséget-gyümölcsöt eszünk. Ennek a következményeit szenvedi a ma élõ generáció.


A következmények


A születéskor és a 75 éves korig várható élettartam elsõsorban férfiaknál messze elmarad a nyugat-európai átlagtól, sõt a legkisebb értéktõl is és a volt „szocialista" országok között is az utolsó helyet foglalja el 

Nõk esetében a helyzet kedvezõbb, a lemaradás kisebb mértékû, de az utolsó hely elfoglalása változatlan. A táplálkozásfüggõ betegségek közül a mortalitást mindenek elõtt a szív- és érrendszeri betegségek és a rosszindulatú daganatok befolyásolják.

A táplálkozás tudatosságának erõsítése
Az ember fejlõdése során sajnálatos módon, jelentõs részben elveszítette a táplálék kiválasztásának természetes ösztönét. Étrendjét alapvetõen a szûkebb és tágabb környezet szokásai, szabályai, a társadalmi értékrend, hiedelmek határozzák meg. Ezért táplálkozni is meg kell tanulni, ugyanúgy ahogyan beszélni, írni, olvasni.


A lakosság teljes körének szóló táplálkozási ajánlások a közegészségügyét szolgálják, a népbetegségek megelõzését. Mind a táplálkozási hiánybetegségekkel, mind az idült nem fertõzõ, a táplálkozással szoros kapcsolatban lévõ betegségekkel szemben a népesség egésze fogékony, úgyis mondhatjuk: veszélyeztetett.

Való igaz, hogy senki nem ismeri a saját veszélyeztetettsége mértékét, illetve csak gyanúja lehet a fokozott veszélyeztetettségre, ha szûkebb családi körében valamelyik betegség, pl. szívi-farktus esetleg többször elõfordult. Nemzetközi adatok szerint az 55 éves koruk elõtt koszorúér betegségben meghaltaknak több mint fele a családok legfeljebb 5%-ából származik, viszont a másik fele a 75 évesnél idõsebbekbõl.

A háttérben a genetikai adottságok, az ezek által meghatározott fogékonyság és ugyanakkor a genetikai alap és a környezet /így a táplálkozás/ kölcsönhatása áll, mint a fogékonyság érvényre jutásának fontos befolyásolója. Bár a helyes táplálkozás hatékonysága korlátozott, mintegy 30%-ban tekinthetõ kóroki tényezõnek, hiszen sok más életmódi és környezeti elem és fontos szerepet kap, vagy kaphat, mégis joggal állítható: a kiegyensúlyozott táplálkozás, az ajánlások megszívlelése hatékony segítség a megelõzésben.


Az egészséges táplálkozás jelentõségére utal néhány összefoglaló tanulmányból kiemelt idézet. Európában a 65 évesnél fiatalabb lakosság szív-érrendszeri betegségek miatti halálozásának több mint harmada a táplálkozással van összefüggésben, más szóval a kardiovaszkuláris betegségekbõl származó halálozás legalább egyharmada megelõzhetõ lenne egészséges táplálkozással.
Különösen fontos a következõ megállapítás Magyarország számára, ahol a daganatos betegségekbõl származó halálozás a világon az egyik legnagyobb: Európában a daganatos betegségek 30–40%-a megelõzhetõ lenne egészséges táplálkozással.

Az Egészségügyi Világszervezet 1998. évi évkönyvében a Fõigazgató bevezetõjében a következõk olvashatók:
 
„Lassan megtanuljuk az élet legfontosabb leckéjét
nem az a kérdés, hogyan éljünk még tovább,
hanem az, hogyan maradjunk sokáig jó egészségben…”.

Az is nyilvánvaló,ha azt szeretnénk, hogy az elkövetkezendő nemzedék ne a korai elhalálozásban, illetve túlzott gyógyszer fogyasztásban járjon az élen, akkor  a kezdő lépéseket, nekünk, és ma kell megtennünk.